Ezzel a kijelentéssel jelent meg egy cikk a hvg.hu egy korábbi számában.
Ellen Peters és Pär Bjälkebring az alábbi 3 terület közötti kapcsolatot kutatta.
Alapos elemzés alá vetettek 5 525 db kitöltött és visszaküldött kérdőívet, mely három részből állt. (Két kérdést és egy, a kutatás szempontjából különösen fontos tesztet tartalmazott.)
Ezután az elemzés, kiértékelés hosszú munkája következett. Mivel igaz, hogy a matematikai készségek és a jövedelem általában az iskolai végzettség szintjéhez is kötődik, ezért az elemzésben igyekeztek kontrollálni a végzettséget, a verbális intelligenciát, a személyiségjegyeket és egyéb demográfiai jellemzőket.
Lássuk, milyen következtetésekre jutottak!
Két azonos iskolai végzettségű embernél, akik közül az egyik nem válaszolt helyesen egyetlen matematikai kérdésre sem, a másik pedig az összesre helyesen, a kutatás előrejelzése szerint a hibátlan válaszoló körülbelül 30 ezer dollárral fog többet keresni.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a matematikában jártas emberek átlagosan elégedettebbek az életükkel is, mint a matematikából gyengébbek. Ez a megállapítás számos más kutatással is egyezik, és arra utal, hogy a jövedelem befolyásolja az élettel való elégedettséget.
Egyszerűen fogalmazva: minél jobb volt valaki matematikából, annál többet törődött azzal, hogy mennyi pénzt keres. A matematikából jobbaknak volt a legmagasabb az életelégedettségük, ha magas jövedelmük volt.
Mivel a jövedelemből származó elégedettség mindkét irányba hat: így nekik volt a legalacsonyabb az életelégedettségük is, amikor alacsonyabb volt a jövedelmük.
Elmondhatjuk, hogy igaz, amit az általános iskolai matekórán valószínűleg mindenkinek elmondtak: Felnőttként nagyon fontos lesz, hogy jók legyünk matekból. Ezt a legtöbben nem hittük el. Számos kutatás szerint azonban a tanároknak volt/van igaza.
Mit tehetünk most? Felnőtt fejjel?
Segítsük együtt diákjainkat abban, hogy jobbak legyenek matematikából!
Forrás: https://hamuesgyemant.hu/matematika-kereset-tanulmany
Az eredeti tanulmány: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0259331