több, mint 5 éve
Ez a tendencia az idén sem állt meg, a fokozódó járványveszély miatt, nyáron ismét több ezer diák kapja meg a diplomáját egyszerűbb feltételek mellett.
Tavaly a rendelet életbelépésekor csaknem 75 ezer nyelvvizsga hiánya miatt át nem adott oklevél ragadt be a főiskolákon és egyetemeken. Minden olyan hallgató mentesült a nyelvvizsgázás alól, akik 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek, amit az idei évre is kiterjesztettek.
Ezzel a lépéssel nemcsak azok mentesültek a feltételek alól, akik már jóval korábban befejezték a felsőfokú tanulmányaikat, hanem azok is, akik frissen végeztek.
Mivel a tavalyi évben a bent maradt diplomák nagy része kiküldésre és átadásra került, így idén az un. „nyelvvizsga amnesztia” miatt már nem álltak tömegek a tanulmányi osztályok előtt. Gyakorlatilag a frissen végzett hallgatók nyújtották be igényüket az oklevélre.
Jelenlegi szabályok szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgával rendelkezők jogosultak nyelvvizsga nélkül is átvenni a diplomát.
A tavalyi év óta érvényben lévő felmentési időszak átmenetileg megoldást jelent a felsőoktatásba beragadt oklevelek problémájára, de hozzáértők szerint az így kisesett nyelvi hiányosságokat feltétlen pótolni kell. Ennek a fő oka, hogy kifejezetten olyan szakokon nem rendelkeznek a hallgatók nyelvvizsgával, amelyek gazdasági vagy társadalmi szempontból kiemelkedők.
Szeretnék vizsgálni a jövőben, mi az oka annak, hogy a 3-5 éves főiskolai és egyetemi képzés alatt nem igazán jellemző egy idegen nyelv használata, pl. egyáltalán nincs elvárás eredeti nyelven olvasott szakirodalom feldolgozására. Sok szakértő meggyőződése, hogy amíg a felsőoktatásban nem történik ezzel kapcsolatban határozott lépés, addig számos hallgató megkopott és nem megfelelő nyelvtudással fejezi be tanulmányait.
A megoldási javaslatokból szerencsére nincs hiány. Az egyik legnagyobb múltú nemzetközi nyelvvizsgarendszer hazai képviselejő szerint, eljött az idő, hogy módosítsanak a diplomák kiadásának feltételein. Zsakay Gábor a TELC magyarországi vezetője így nyilatkozott a témával kapcsolatban: „...intézményenként, illetve azokon belül szakonként kellene meghatározni, milyen szintű nyelvvizsgához kössük a diplomát. A képzések egy részén maradhatna a mostani B2-es elvárás, más képzéseken – úgy, ahogy most is – akár C1-es nyelvvizsgát is kérhetnének az egyetemek. Számos szakon azonban elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is”. Ez a javaslat nem teljesen új, hiszen az elmúlt időszakban többször felmerült már kérdés a nyelvvizsgák lazításával kapcsolatban más területeken is.
2021-ben az előzetes becslések szerint, nagyjából 25 ezer hallgató lehet érintett a nyelvvizsga nélkül átadott diplomák kiosztásában. A nyelvoktatásban érintett szakemberek hosszú távon azonban súlyos következményektől tartanak.
Egyes vélemények szerint a tavalyi év tapasztalatából kiindulva vélhetőleg már eleve arra számítottak, hogy 2021-ben sem kell nyelvvizsgát tennie a lediplomázóknak. Ezért sajnálatos módon csökken a magyarországi fiatalok nyelvi képessége, ami mind a felsőoktatásban, mind a középiskolákban negatív folyamatokat fog elindítani.
A nyelvvizsgázás mellett érvelő szakemberek egyetértenek abban, hogy a főiskolán és egyetemen, ahol a leginkább működöt az online tanrend, indokolatlan volt ilyen kedvezményeket bevezetni. A statisztikák azt mutatják, hogy a még középiskolában tanulók közül is nagyjából 10 ezren sikeres nyelvvizsgát tettek tavasszal.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője a következőképp nyilatkozott: „Ha mégis kompenzálni szeretnék az egyetemistákat, akkor kiadhatták volna nekik a diplomákat azzal a feltétellel, hogy egy vagy két éven belül leteszik a nyelvvizsgát. Így a munkaerőpiac sem került volna nehéz helyzetbe, és a hallgatók nyelvtudása sem csorbult volna”. Illetve, a Kormány szóban forgó enyhítésével megnehezítették a nyelvvizsgaközpontok tevékenységét, amelyeknek lényegesen csökkent a bevétele az elmúlt egy évben.
